Fülep Lajos az 1920-as évek legnagyobb ígéretét hordozó magyar művészgenerációjának legfőbb kísérője, kritikusa. Élete során olyan művészeti nagyságoknak volt első igazi értékelője, mint Ady Endre, Weöres Sándor vagy Csontváry Kosztka Tivadar. A református tiszteletes-író-filozófus-művészettörténész munkáiban a lét és a művészetek rejtett összefüggéseit kutatta, számot vetve a művészi világ sokrétű folyamataival, annak a vallással, a morállal való kapcsolataival.